LUGOSI VIKTÓRIA
KRITIKÁK
AKIT ITT FELEJTETTEK
“
Lélektani regényként is elsőrangú ez a könyv, hiszen pillanatok alatt beleéltem magam a szeretetéhes leánygyermek bőrébe, aki valósággal belegebed abba, hogy elnyerje az apja szeretetét.
Ám ez a könyv sokkal több, mint egy családregény.
Középtájon egy hosszú rész következik, amelynek ez a címe: Úgy képzelem. Itt visszaugrunk az időben és megismerkedünk egy Deszk községi kastélyban működő cionista táborral.
A szerzőnek a tábori élet ábrázolásáért is csak dicséret jár. A többi gyerek, a tanárok színes galériája, embersége, tökéletesen kerek világot mutat be. Amely ráadásul nem zárkózik el a településen élő gyerekektől és felnőttektől.
Nagyon jó olvasmány ez a könyv, a múlt és jelen valóságát célba vevő, képzeletbeli történet. Szerintem fordításban is jól működne.
TÖRÖK ANDRÁS
“
„Az írónak az ujja begyében van, hogy nem a nagyot kell tudni, hanem a részleteket”
VISKY ANDRÁS
“
Ez nem a megbocsátás (ahogy a fülszöveg írja), hanem az elfogadás és a kimeríthetetlen szeretet regénye.
MOLY
AJVÉ
“
Együltében Agatha Christie-t olvas az ember, meg Chandlert. Meg Lugosi Viktóriát. Bizony őt. Egyvégtében. Ki ez az asszony? Honnan jött? Csak úgy kipattant Zeusz homlokából? Méghozzá teljes fegyverzetben? Nem semmi. Ezenkívül ott van rajta a múzsa csókja. A homlokán. A múzsa csókja vagy az örökkévalóé?
JANCSÓ MIKLÓS
“
Régen találkozhattunk ennyi
beleérzéssel, ilyen kifinomult pasztellszínekkel
megfestett, ennyi szeretettel ábrázolt alakkal. Esterházy Péter hatalmas családi tablója
a Harmonia Caelestis impozáns apaportréja, Vámos Miklós regényeinek anya- és apafigurája mellé –
a művészi ábrázolás összehasonlítása nélkül – odaállíthatjuk az Ajvé szinte mitikussá, a jiddise mame archetípusává
váló nagymama alakját
MAGYAR HÍRLAP
“
Egy család élete a hatvanas években, Budapesten,egy kislány szemével nézve – csakhogy ez nem akármilyen kislány! Nagyon érzékeny, megvesztegethetetlenül őszinte, ugyanakkor teli van megértéssel és szeretettel.
A figurák nagyszerűek, szeretni valóak és elviselhetetlenek, mintha csak a saját családtagjaink lennének... Pontos, bátor, mulatságos és megrendítő. – nagyszerű olvasmány
RAKOVSZKY ZSUZSA
“
Ahogy olvasom, érzem az áttetsző, gyümölcs illatú szappanok szagát, a főzelékét, a húslevesét, Nagymamám süteményeinek ízét, a Limo port a sós tenyeremen, hallom a villamost, a panel zajait, vidéki nagynénik, ismerősök fura, ijesztő, megnyugtató meséit,látom arcuk élét, érzem házuk sötét titkait, a temetéseken érzett zavarral vegyes szomorúságot, az iskolában átélt kalandokat. Ez az emberi regény Emberekről szól Embereknek.
MOLY
“
Olyan volt ez a történet, mint egy napon érlelt, aranyló körte: ízes, zamatos, szaftos és ragyogó. Szerettem ezt a felnőtteknek szóló, de gyermeki szemmel történő elbeszélést, és emellett részt vehettem egy fantasztikus történelmi időutazáson is.
KÖNYVLELŐ
VÁNDORHOMÁR
“
A Vándorhomár izgalmas portrékat rajzol az elmúlt évtizedek veszteseiről és nyerteseiről. A gazdag és pontos részleteket szerettem benne a legjobban, azt, hogy a késő Kádár-kor, a rendszerváltás és a vadkapitalizmus tárgyai és hangulatai milyen éles, már-már bódító elevenséggel bukkannak elő újra és újra a szövegben.
DRAGOMÁN GYÖRGY,
A FEHÉR KIRÁLY SZERZŐJE
“
Van az úgy, hogy az ember olvasni kezd, és azt veszi észre, hogy bár korán fekvő, már hajnal van és még egy szemhunyásnyit sem aludt. Falja a sorokat, mert tudni akarja, mi lesz a mesterien megalkotott hősökkel. Aztán reggelre már tudja, hogy Lugosi Viktória ezen az éjjelen gazdagabb lett egy rajongóval.
PÉTERFY-NOVÁK ÉVA, AZ EGYASSZONY SZERZŐJE
Lugosi nagyon tud írni, torokszorítón, földbedöngölősen, nagyon nagy emberi mélységekkel. Szabó Magdára emlékeztet még mindig, írhatna többet is, mert bár nem egy móka-kacagás ezeket a történeteket olvasni, azért olykor mégis kell.
“
MOLY
A karakter és jellemábrázolás mestermunka.
Bevallom, régen kerültem ennyire egy könyv hatása alá.”
“
LIBELLUM
HÜMMÖGŐ
“
Örülök, hogy kitűnő könyve első olvasói között lehettem. Elragadott a humora, finom iróniája s az a belülről fakadó derű, ami nélkül nem lehet jó gyerekkönyvet írni. Tetszett a fordulatos történet, az ellenállhatatlan mesélőkedv, s az is, hogy tudja, a gyereknek nem kell gügyögni, szájbarágni. Persze, a felnőtt olvasó is örömét lelheti benne, akárcsak én. A névadásról csak annyit, mind egy-egy telitalálat, ha nem haragszik érte, bevallom, Egygár és Kétgár láttán a sárga irigység is kerülgetett. Írjon még sokszor a gyerekeknek. (Meg nekem.)
LÁZÁR ERVIN
“
A Hümmögő nem nélkülözi a fantáziát, tud mesélni, nem nézi értelmi fogyatékosnak a gyereket, és gondosan megrajzolt világot teremt. Egy csomó jó hagyományt követ, a névadás ihletettsége az egyik. Empilla, Szilencium vagy Dezin Ficiál nem marad le Téglagyári Megálló mögött...Lugosi született optimista: a valóba is belelátja a csodásat. A történetvezetés sem bukdácsol, a darabból árad a derű és a mesélőkedv. A főhősök különböző méretű kavarásokra kényszerülnek; a történet rajzfilmre termett.
MAGYAR NARANCS
“
Felhőtlen szórakozást ígér Lugosi Viktória gyerekkönyve, a Hümmögő... A történet, bár helyenként nem titkoltan didaktikus, egyetlen percig sem magyaráz túl semmit, nem vonja kétségbe a gyerekek értelmi képességeit, ha mégoly hangsúlyos érzelmi kérdések megértéséről van is szó.
BESZÉLŐ
CV
Lugosi Viktória 1962-ben született Budapesten. Első regénye az Ajvé (2000), amely eddig öt kiadást ért meg, egy kislány szemével láttatja, milyen az élet a Kádár-kori Magyarországon, miközben egy zsidó család három generációjának történetét meséli el finom humorral és mély emberismerettel.
Dafke című regénye (2009) humoros és torokszorító pillanatképekkel beszéli el, hogy a meddőség milyen elemi erővel dúlja fel egy család életét.
Hümmögő című meseregénye megjelenésekor elnyerte az Év gyerekkönyve Ibby-díjat.
A Vándorhomár 2018-ban jelent meg. Már a második kiadás van a polckon.
Akit itt felejtettek című regénye 2023-ban jelent meg a Kalligram kiadónál.
KAPCSOLAT
Lugosi Viktória